| |
Lineáris elmozdulást forgó jeladóval csak
származtatott, vagy másként mondva közvetett (indirekt) módon
lehet mérni. A motor leggyakrabban a lineáris mozgást végző
un. szánt golyósorsóval, fogasléc-fogaskerék, vagy fogasszíj
mechanizmuson keresztül mozgatja. Míg a motor és a vele összekapcsolt
orsó (esetleg az anya), fogaskerék, vagy bordáskerék forog,
addig az anya (forgó anya esetén az orsó), fogasléc vagy bordásszíj
haladó mozgást végez. Ilyenkor a golyósorsó vagy a motor tengelyvégére
felszerelt forgóadó szintén elfordul. A haladó elmozdulás
arányos a forgóadó által kiadott impulzusok számával. Ez a
mérési mód széles körben elterjedt az ipar számos területén.
A mérési eljárás hátrányai:
1. A mérés az erőátvivő mechanizmus bemenetén történik.
A mechanika kopása, az erőhatások által kiváltott deformációk
meghamisíthatják a mérést.
2. Az erőhatásnak kitett elemek a mozgás során, különösen
intenzív gyorsítások és lassítások következtében, felmelegednek.
Az így létrejövő hő deformáció pontatlanná és a folyamatos
melegedés és hűlés következtében bizonytalanná is teszi
a mérést.
A mechanikus elemek gyártási pontatlansága
és a mechanikus deformáció által okozott pontatlanság a mérendő
hossz növelésével rohamosan nő. A szerszámgépek, célgépek
sebességének növekedése pedig a hő deformáció által okozott
pontatlanságot növeli.
|
| |
A közvetett mérés szinte valamennyi hibáját
kiküszöböli a HEIDENHAIN mérőlécekkel megvalósított közvetlen
(direkt) mérési módszer.
A mérőlécet a haladó mozgást végző mechanikus elemmel kapcsoljuk
össze (szán), lehetőleg a mérendő elemhez a legközelebbi és
a legmerevebb módon.
A mérési eljárás előnyei:
1. Közvetlenül ott mérünk, ahol a pontosságot biztosítani
akarjuk.
2. A mérőléc, a mechanikai gyártástól 1-2 nagyságrenddel
pontosabb gyártási pontosságot biztosító technológiával
készül.
3. A mérőléc nem erőátviteli elem, ezáltal sem mechanikus
sem pedig hő deformáció nem zavarja a mérést.
|
